Csorba József igazságügyi műszaki szakértő

Az áram alatt lévő alkatrész ugyan úgy néz ki, mint amelyik nincs áram alatt, csak más a fogása!

Energia szótár

A,Á:

Amper: Az áramerősség mértékegysége.

Aggregátor: Olyan áramfejlesztő berendezés, melyet olyan esetekben használnak, ha a közelben nincs villamosenergia szolgáltató hálózat, vagy az nem működik. Benzin vagy diesel üzemű motor energiáját alakítja villamos energiává.

Alállomás
Villamos hálózati csomópont. Az azonos feszültségszintű hálózati elemeket kapcsolókészülékek (megszakítók, szakaszolók) segítségével kötik össze. A különböző feszültségszinteket a transzformátorok itt kapcsolják össze. Az alállomásokon mérik az egyes vezetékeken áramló teljesítményeket és a villamos energia egyéb jellemzőit. A rendszerirányító és a körzeti diszpécserszolgálatok ezeket a méréseket is felhasználják az energiarendszer üzemirányításában.

Akkumulátor
Tölthető áramforrás. Töltése során a villamos energia kémiai energiává alakul, mely az áram kivételekor (kisütés) visszaalakul villamos energiává. Töltés közben az akkumulátor mint fogyasztó, kisütés során mint áramforrás működik az áramkörben. Az akkumulátor ipari méretekben nem alkalmas villamos energia tárolására.

Atomerőmű
Villamos energiát nukleáris energiából előállító erőmű. Működési elvét tekintve hőerőmű, a gőz termelésére szolgáló hő nukleáris folyamat, maghasadás révén keletkezik. Az atomerőművek működésük során – szemben a hagyományos hőerőművekkel – lényegében nem bocsátanak ki a környezetre hatással lévő szennyező anyagot, ugyanakkor gondoskodni kell a kiégett, elhasznált nukleáris fűtőelemek és a működés közben radioaktívan szennyeződött hulladék anyagok elhelyezéséről.

Átviteli hálózat
Közcélú hálózatnak minősülő, a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer – beleértve a tartószerkezeteket is –, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt, amelyet egy egységként kell kezelni.

Áram
A töltések (elektronok, ionok) rendezett irányú mozgása. Az áram zárt áramkörben, feszültségkülönbség hatására jön létre.

Áramerősség: A villamos áram nem más, mint töltések áramlása valamilyen vezetéken. Az áramerősség a vezetéken az időegység alatt átfolyó töltések számát jellemzi. Jele: I, SI-egysége az Amper.  A különböző vezetékek, berendezések méretezése szempontjából fontos jellemző.

Áramforrás: Villamos energiát szolgáltató berendezés. Ilyenek pl. a boltban is megvásárolható különböző elemek, de ilyen a lakásunkban található dugaszoló aljzat is.

Áramkör: Valamilyen áramforrásból, vezetékből és fogyasztóból álló elrendezés.

Áramszolgáltató: Villamosenergia szállítását, értékesítését végző vállalat

 

 

B:

Biomassza: A mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok  biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része  A bomláskor keletkező gázok energiatermelésre is hasznosíthatóak.

 

C-CS:

Csatlakozási pont: A villamosművek, a villamosmű és a felhasználói berendezés, továbbá a villamosmű, a magánvezeték, a termelői vezeték, illetve közvetlen vezeték tulajdoni határa, azaz a jelképes pont, ahol az áramszolgáltató átadja a villamos energiát a felhasználónak.

Csatlakozó berendezés: Az átviteli vagy elosztó hálózat részét képező vezetékrendszer - a hozzá tartozó átalakító- és kapcsoló berendezéssel együtt -, amely az átviteli vagy elosztó hálózat leágazási pontját a csatlakozási ponttal köti össze. A fogyasztásmérő berendezés a csatlakozó berendezés tartozéka.

 

E:

Egyenáram: Az állandóan egy irányban folyó áramot nevezzük egyenáramnak. Ilyen áramot termelnek a boltban megvásárolható elemek.

Egyetemes szolgáltatás: A villamosenergia-kereskedelem körébe tartozó sajátos villamosenergia-értékesítési mód, amely az ország területén bárhol, meghatározott minőségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe vehető. Jellemzően a lakosság és a mikro-vállakozások vehetik igénybe.

Elosztás: A villamos energiának az elosztó hálózatokon történő továbbítása, a felhasználókhoz történő eljuttatása.

Elosztó hálózat: A villamos energia elosztására és a felhasználói csatlakozási pontra való eljuttatás céljára szolgáló vezetékrendszer - beleértve a tartószerkezeteket is -, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsoló berendezésekkel együtt.

Előre fizetős mérő: Olyan fogyasztásmérő berendezés, amely a fogyasztást csak az ellenérték előzetes megfizetése esetén teszi lehetővé.

Elsődleges (primer) energiaforrás: Azon rendelkezésre álló és az energia átalakítására felhasználható energiaforrások gyűjtőneve, amelyek kémiailag, fizikailag vagy nukleárisan kötött formában, megújuló vagy nem megújuló módon tartalmaznak energiát. Ilyen pl. a kőszén, kőolaj stb.

Engedélyes: Olyan vállalat, amely a villamos energia törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére, a Magyar Energia Hivatal által kiadott érvényes engedéllyel rendelkezik.

Elem: Ha két különböző fémet savba merítünk, áram keletkezik. A szokásos zseblámpa, rádió stb. elemekben cinket, szenet és szalmiákoldatot használnak fel.

Elektromágnes: Olyan,huzaltekercs, amely a rajta áthaladó elektromos áram hatására mágnesként viselkedik.

Ellenállás: A feszültség és az áramerősség hányadosával meghatározott fizikai mennyiség. Jele: R, SI-egysége az ohm. 1ohm = 1 V/A

Energia: Testek munkavégző képességének mértéke. Jele és mértékegységei azonosak a munkáéval. SI-egysége a Joule

Energiaátalakítás
Egy energiafajta más energiafajtává történő átalakítása. Villamos energia a természetben közvetlenül felhasználható formában nem áll rendelkezésre, más energiafajtákból kell átalakítanunk. Az átalakítás legfőbb jellemzője a hatásfok, amely a folyamatba bevitt és onnan kinyert energia arányát jellemzi. A hatásfok annál magasabb, minél alacsonyabb a folyamat során a veszteség.

Energiafajta
A legfontosabb energiafajták a kémiai energia, az atomenergia, a hőenergia, a helyzeti energia, a mechanikai energia, az elektromágneses tér energiája. A hagyományos erőművekben a tüzelőanyagban tárolt kémiai energiát kazánokban alakítják először hőenergiává (gőz), majd a gőzzel meghajtott turbina mechanikai energiáját a generátor alakítja villamos árammá. A vízerőművekben a víz helyzeti energiáját alakítják villamos energiává.

Energiaforrás
Villamosenergia-termelésre hagyományos és megújuló energiaforrásokat használunk. Főbb hagyományos tüzelőanyagok: szén, kőolaj, földgáz. Fontos ipari célú energiaforrás még a nukleáris (hasadó) energia. Ismertebb megújuló energiaforrások: szél, napenergia, geotermikus energia stb.

Erőmű
Villamos energia ipari méretben történő előállítására szolgáló létesítmény. Az egyes erőműtípusokat aszerint különböztetjük meg, hogy milyen primer energiahordozó a villamos energia forrása, és milyen technológiával történik az energiaátalakítás. Ismertebb típusok: hőerőművek (szén-, olaj-, gáztüzelésű, atomerőmű, gázturbinás erőművek) és megújuló energiaforrással működő erőművek.

Erőművek üzemmódja
Az erőművek üzemeltetésének módja szerint megkülönböztetünk alaperőműveket, menetrendtartó erőműveket és csúcserőműveket. Az alaperőművek folyamatosan, nagy kihasználással üzemelnek, a villamosenergia-rendszer terhelésének állandó részét fedezik. Jellegzetes példája az alacsony üzemeltetési költségű atomerőmű. A menetrendtartó erőművek teljesítményük változtatásával követik a fogyasztói igények változását Ezt a feladatot a magyar energiarendszerben hagyományos hőerőművek látják el. A csúcserőművek szolgálnak a legmagasabb terhelésű időszakokban a csúcsterhelések fedezésére, rendszerint csak rövid időszakokra lépnek üzembe. Erre a célra alkalmasak például a gyorsan indítható gázturbinák és tározós vízerőművek.

Éjszakai áram: Más néven különmért, vezérelt tarifatípus. A szokásosnál olcsóbb energiafajta, amely azonban csak a nap bizonyos szakában áll rendelkezésre, ezért a hálózatra  állandó jelleggel rögzített, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott berendezések fogyasztására alkalmas tarifatípus. Ilyen berendezések pl. a villanybojler, vagy a villanykályha.

 

F:

Felhasználási hely: Egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott, összefüggő terület, ahol a felhasználó a villamos energiát felhasználja.

Felhasználó: Villamos energiát saját felhasználás céljára közcélú hálózaton, vagy engedélyköteles magánvezetéken keresztül vételező személy.

Felhasználói berendezés: A felhasználó használatában lévő, villamos energiát termelő, átalakító és kapcsoló berendezés, vezetékhálózat és villamos energiát felhasználó berendezés a tartozékaival (készülékeivel) együtt.

Fénycső: Higanygőzzel töltött, belső oldalán fluoreszkáló anyaggal bevont, két végén egy-egy elektróddal ellátott üvegcső. Az elektródok között, a higanygőzön áthaladó áram ibolyántúli sugárzást gerjeszt, amelyet azután látható fénnyé alakít a fénypor bevonat fluoreszcenciája.

Feszültség
A villamosság egyik alapmennyisége, mértékegysége a volt (V). .. Ha az áramforrás pólusainak jellege nem változik, akkor egyenfeszültséget, ha a pólusok jellege periodikusan felcserélődik, akkor váltakozó feszültséget kapunk.A villamosenergia-rendszerekben nagy – néhány százezer voltig terjedő – feszültséget alkalmaznak. A villamosenergia-ellátásban leggyakrabban használt értékei: 0,4 kV, 6 kV, 10 kV 20 kV 35 kV, 120 kV, 220 kV, 400 kV, 750 kV. Nagy feszültségszinten kisebb áramerősség szükséges a teljesítményátvitelhez, és ezáltal kisebb a szállítási veszteség.

Fogyasztó
Olyan berendezés, amely villamos energiát más energiafajtává alakít át, pl.
mechanikai energiává – motor;
kémiai energiává – akkumulátor;
hőenergiává – fűtőberendezések, vasaló stb.;
fényenergiává – izzólámpa, fénycső stb.
A villamosenergia-iparban fogyasztónak nevezik a villamos energiát vételező természetes vagy jogi személyt.

Fogyasztásmérő: A felhasznált villamos energia mennyiségét mérő készülék, köznyelven „villanyóra”.

Fogyatékkal élő fogyasztó: A villamos energia törvény alkalmazásában, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója a családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegű családi pótlékban részesül.

Forrástervezés
A forrástervezés olyan rendszeres, célirányos tevékenység, mely biztosítja a villamosenergia-termelő berendezések és importforrások mindenkor elegendő, biztonságos, de ugyanakkor a legkisebb költséggel járó rendelkezésre állását, valamint ezen források fenti feltételeknek megfelelő megosztását a villamosenergia-igények pontos kielégítésére.

Forgótartalék
Azonnal rendelkezésre álló tartalék teljesítmény. Az üzemben levő generátorok ki nem használt teljesítménye, amely a villamosenergia-rendszerben a terhelésingadozások felvételére és a frekvencia szabályozására szolgál.

Fosszilis
A földtörténeti ókorból származó növényi, állati eredetű ásványi anyagok, mint pl. a kőszén, a kőolaj vagy a földgáz összefoglaló jelzője.

Földgáz
Gáz halmazállapotú szénhidrogén energiahordozó. Évmilliókkal ezelőtt elpusztult élőlények bomlási anyagaiból keletkezett és a tengeri üledékben halmozódott fel. A földgázt szárazföldön és partközeli tengerfenéken bányásszák, és csővezetéken juttatják el a felhasználási helyre. Az erőművek egyik fontos tüzelőanyaga. Előnye, hogy elégetése során alig keletkezik káros égéstermék.

Frekvencia: Periodikus folyamatok jellemző adata; bizonyos idő alatt lejátszódó periódusok és az idő hányadosával meghatározott fizikai mennyiség. Jele: f. SI-egysége a Hertz (Hz). 1 Hz 1 periódust (1 rezgést) jelent másodpercenként. PI. a hálózati váltakozó feszültség frekvenciája 50 Hz.

Füstgáztisztítás
A füstgázban lévő szennyező anyagok mennyiségének csökkentésére szolgáló eljárás. A hagyományos erőművek füstgáza szennyező anyagokat, pl. kén-dioxidot, nitrogén-oxidokat és port tartalmaz. A füstgáztisztítás történhet mechanikai vagy kémiai úton (lásd katalizátor, kéntelenítő). A füstgáztisztító eljárást mindig az erőműben alkalmazott tüzelőanyagnak és az adott technológiának megfelelően kell megválasztani.

Fűtőerőmű
Olyan hőerőmű, mely a hőszolgáltatás mellett villamos energiát is termel. Elsősorban városokban vagy ipari körzetekben létesítik, ott, ahol kommunális vagy ipari célú hőigény jelentkezik. Előnye, hogy a kombinált hő- és villamosenergia-termelés összhatásfoka magasabb, mint a tisztán áram termelésére szolgáló erőműveké; hátránya, hogy a termelt villamos energia mennyiségét a mindenkori hőigény határozza meg.

Fűtőérték: 1 kg fűtőanyag eltüzelésekor keletkező hőmennyiség.

Fűtőkábel: Fűtésre, jégolvasztásra használatos szigetelt villamos vezető.

Fűtőszőnyeg: Szőnyeg alakzatba hajtott fűtőkábel, többnyire padló és falfűtésre használható.

 

G:

Generátor: Áramfejlesztő, mechanikai energiát villamos energiává alakító berendezés. A generátoroknak két alapvető típusuk van: a turbógenerátor, melyet a hőerőművekben alkalmaznak, valamint a hidrogenerátor, melyet a vízerőművekbe építenek be.

Geotermikus erőmű: A talaj hőjét hasznosító erőmű.

Gőz
A hőerőművek munkaközege. A nagy energiatartalmú, telített vagy túlhevített gőzt megfelelően előkezelt vízből kazánban, vagy – atomerőműnél – gőzfejlesztőben állítják elő.

Gyűjtősín
Olyan vezető anyag (sodrony vagy cső) az alállomásban, amelyhez egymástól függetlenül különböző leágazások (távvezetékek, transzformátorok) csatlakozhatnak.

 

H:

Hálózat
A villamos energiát az előállítás helyéről a fogyasztókhoz eljuttató vezetékek és berendezések összessége. Az energiarendszer különböző feszültségszintű hálózatokból épül fel:
Az átviteli hálózaton (400, 220 kV) szállítják az áramot nagy távolságra. Az elosztóhálózat hurkolt része (120 kV) az átviteli hálózati alállomásoktól az egyes áramszolgáltatói körzetekbe szállítja az áramot. A sugaras elosztóhálózatra (120, 20, 10, 0,4 kV), csatlakoznak a fogyasztók. A különböző feszültségszinteket transzformátorok kapcsolják össze. A hálózatok üzemét az országos rendszerirányító és a körzeti diszpécserszolgálatok irányítják.

Hálózati üzem-előkészítés
A hálózati üzemelőkészítés olyan rendszeres, célirányos tevékenység, melynek keretében a villamosenergia-rendszerben várható fogyasztói igények, a rendelkezésre álló berendezések, kapacitások és a tervezett munkák alapján a villamosenergia-rendszer hálózati üzemállapotának és üzemállapot-változásainak előzetes megtervezése, az éves, havi, heti és napi igénybejelentések engedélyezése, feszültségmentesítési tervek elkészítése, a tervezett üzemállapotok meghatározása, vizsgálata, hálózati üzem-előkészítő számítások végzése, a várható kockázati tényezők előzetes meghatározása folyik.

Halogén lámpa: Erős fényű izzólámpa, amelyben a kisméretű kvarccsőbe helyezett volfrámszálat halogénelemek gőze veszi körül.

Háromfázisú áram
A villamos energia ipari méretű előállításának, szállításának és felhasználásának alapja. A háromfázisú átvitel során a három vezetéken ugyanolyan feszültségű és nagyságú váltakozó áram folyik, de ezek egymáshoz képest el vannak tolva a váltakozó áram teljes periódusának harmadrészével.

Hatásfok
Az energiaátalakítási folyamatba bevitt és a kinyert energiamennyiség aránya. Az átalakítás sohasem 100 %-os, a bevitt energia egy része (az energiaiparban általában hő formájában) veszteség. A villamosenergia-előállítás folyamatának hatásfokát az alkalmazott technológia (lásd erőmű) és az azzal összefüggő termodinamikai törvények határozzák meg.

Háztartási méretű kiserőmű: Olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye nem haladja meg az 50 kVA-t.

Hidegtartalék
Tartalék teljesítmény. Az erőművekben üzemen kívül levő, de a rendszerirányító utasítására bármikor elindítható generátorok teljesítményének összege.

Hőenergia
A hőmérséklet emelkedésekor felvett, illetve csökkenésekor leadott energia. Mértékegysége a joule (J).

Hőerőmű: Fűtőanyag elégetésével termelt hőenergiát villamos energiává átalakító erőmű.

Hőszivattyú: A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel lehetséges fűteni, hűteni, valamint melegvizet előállítani.. A hűtőgép is hasonlóan működik: a szekrény belsejéből szállítja el a hőt, tehát hűti, majd ezt a hőmennyiséget a hátulján levő csőkígyón adja le.  A hőszivattyúban ez a folyamat megfordítva zajlik.

Hőtárolós villanykályha: Olyan elektromos fűtőtest, amely a betáplált villamos energiát hővé alakítja át. A kályhák hőtároló magját nagy hőtároló anyagból készült, különleges alakú téglák alkotják. A hőtároló mag eltárolja  az „éjszakai” (különmért, vezérelt) tarifával vételezett elektromos áramra kapcsolt fűtőbetétek által megtermelt hőenergiát, és azt napközben is felhasználhatóvá teszi.

 

I:

Infrapanel: Olyan tábla lakú fűtőtest, amely a villamos energiát hosszúhullámú infravörös sugárzássá, azaz hővé alakítja át.

Izzólámpa: Izzószálas fényforrás.

 

K:

Kábel: Általában több, sodrással egyesített szigetelt vezetőt tartalmazó, hajlítható elektromos vezeték, melyet a várható külső behatások ellen burkolat (kábelköpeny) véd.

Kapcsoló: Áramkörök tápfeszültségének be- és kikapcsolását végző elektromechanikai alkatrész. Leggyakoribb típusok: billenőkapcsoló, fokozatkapcsoló, forgócsapos kapcsoló, hőkapcsoló, mikrokapcsoló.

Katalizátor
Kémiai reakciókat gyorsító berendezés. A széntüzelésű erőművekben füstgáztisztításra alkalmazzák. Segítségével a nitrogén-oxid ártalmatlan nitrogénné és oxigénné alakul át.

Kazán
A hőerőművekben a gőz előállítására szolgáló berendezés. A kazánban megfelelően előkészített tüzelőanyagot (szén, földgáz, tüzelőolaj) égetnek el, és az így felszabaduló hő gőzt fejleszt.

Kéntelenítő
Füstgáztisztító berendezés. Segítségével a hőerőművekben a füstgáz kén-dioxid-tartalma más, ártalmatlan vegyületté (pl. gipsszé) alakul.

Kirchhoff-törvények
A villamos energia áramlását meghatározó fizikai törvények.
Kirchhoff I.törvénye: Az egy csomópontba befolyó és onnan elfolyó áramok algebrai összege mindig nulla.
Kirchhoff II. törvénye: Zárt áramkörben az üresjárási feszültségek összege egyenlő az ellenállásokon fellépő feszültségesések összegével.

Kiserőmű: 50 MW-nál kisebb teljesítőképességű erőmű.

Kisfeszültségű hálózat: Az 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségű hálózat.

Kompakt fénycső: A fénycsőhöz hasonló elven működő, a hagyományos Volfram-szálas izzóra hasonlító, és vele megegyező foglalatú világítótest.

Közcélú hálózat: Olyan átviteli vagy elosztó hálózat, amely szükséges a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez.

Középfeszültségű hálózat: Az 1 kV-nál nagyobb és legfeljebb 35 kV névleges feszültségű hálózat.

Kombinált ciklusú erőmű
Gázturbinás erőmű. A kombinált ciklusú erőműben a gázturbinából kiáramló forró füstgázt hőhasznosító kazánba vezetik, és hőenergiáját felhasználva gőzt termelnek. Az így kapott gőz turbinát hajt meg és villamos áramot termel, de hőszolgáltatásra is hasznosítható. A kombinált ciklusú erőművek hatásfoka kedvezőbb, mint a hagyományos hőerőműveké.

Kőolaj
Folyékony halmazállapotú szénhidrogén energiahordozó. Évmilliókkal ezelőtt elpusztult élőlények bomlási anyagaiból keletkezett és a tároló kőzetekben felhalmozódott folyékony ásványi anyag. Különböző lepárlási termékei (tüzelőolaj, gázturbinaolaj) erőművekben történő felhasználásra alkalmasak. A modern ipari társadalom egyik legfontosabb energiaforrása.

Körzeti diszpécserszolgálat (KDSZ)
Az áramszolgáltató társaságok hálózatának és a területükön található, a rendszerszintű üzemirányításba be nem vont erőművek operatív üzemirányítását végző szervezet.

 

L:

Lakossági fogyasztó: Az a felhasználó, aki saját háztartása - egy felhasználási helyet képező, lakás céljára használt lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs - fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet.

Lámpatest: Ahhoz, hogy egy fényforrást üzembe tudjunk helyezni, lámpatest szükséges. A lámpatestek a lámpák rögzítésére szolgáló foglalatokon kívül általában tartalmazzák a lámpa működéséhez szükséges szerelvényeket is, de indokolt esetben ezek külön szerelvénydobozban is elhelyezhetők. A lámpatestek lényeges részei azok az optikai elemek, amelyek a fényt a kívánt módon irányítják, szűrik.

 

M:

Magánvezeték: Felhasználói berendezés ellátására szolgáló, közcélú hálózat részének, termelői vezetéknek, illetve közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, illetőleg átalakító- és kapcsoló berendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó felhasználónak, illetőleg felhasználónak nem minősülő természetes személynek, gazdálkodó szervezetnek ellátására szolgál.

Méretlen magánvezeték: A magánvezeték azon része, amely a hálózati engedélyes által üzemeltetett közcélú hálózatot a fogyasztásmérő berendezéssel, annak kiegészítő készülékeivel köti össze.

Mért magánvezeték: A magánvezeték hálózati engedélyes által mért szakasza.

Megszakító
Alállomási készülék. A megszakító feladata az üzemi és a zárlati áramok kapcsolása. Nagyfeszültségű megszakítókban az árammegszakítás során a szétváló érintkezők között nagy áramú villamos ív keletkezik, amelynek kialvását oltóközeg segíti.

Megújuló energiaforrás
Olyan energiahordozók, melyek felhasználásuk során nem fogynak el. Alkalmazásukkal a környezet nem szennyeződik, és a Föld energiakészlete nem csökken. Napjainkban a legszélesebb körben felhasznált megújuló energiaforrás a vízenergia. A többi megújuló energiaforrást (szél, napsugárzás, árapály, földhő, biomassza) alternatívnak is nevezik, jelezve, hogy perspektivikusan a hagyományos energiatermelést kiváltó erőforrásokká válhatnak. Az ilyen energiaforrásokkal működő erőműveket nevezzük alternatív erőműveknek.

Mérlegkör
Egy virtuális kontó, amely egy szabályozási zónán belül tetszőleges számú betáplálási és elvételi pontból áll, amelyeket a hálózati csatlakozásért felelős hálózati üzemeltetőnek kell megneveznie, s ezáltal pontosan definiálttá válnak. Egy mérlegkörön belül a villamosenergia-beszerzésnek és -leadásnak egyensúlyban kell lennie.

Mérlegkörfelelős
A mérlegkörfelelős készíti el a villamosenergia-felhasználás tervét a mérlegkörében, és egyben képviseli a mérlegkört a rendszerirányító (MAVIR) felé.

 

N:

(n-1)-biztonság
A hálózat azon állapota, amikor egy bármely hálózati főberendezés kiesése nem vonja maga után sem fogyasztó kiesését, sem az üzemben maradó hálózat nem megengedhető túlterhelődését. A kiesés után üzemben maradó rendszer – az (n-1)-biztonság megszűnésének kivételével – továbbra is kielégíti az előírások szerinti műszaki követelményeket.

Nagyfeszültségű hálózat
Az átviteli hálózatot és az elosztóhálózatot alkotó villamosenergia-szállító rendszer. Feszültségszintjei: 400, 220 és 120 kV.

Napelem
A Nap energiáját fotoelektromos úton közvetlenül villamos energiává alakító berendezés. Alapelve, hogy a két félvezető határrétegére eső fény feszültségkülönbséget hoz létre a félvezetőkben. Intenzív kutatások zajlanak világszerte, hogy az átalakítás hatásfokát növelve versenyképes energiatermelő lehetőséggé tegyék ezt a megoldást.

Napkollektor: A napenergiát hőenergiává alakító berendezés. Jellemzően vízmelegítésre, fűtésre használják.

Napenergia
Napsugárzás formájában a Földre jutó energia. A megújuló energiaforrások jó része (víz-, szélenergia) közvetve, a fotoelektromos elvű naperőmű közvetlenül hasznosítja a napenergiát. (A hagyományos tüzelésű erőművek is az évmilliók alatt keletkezett szerves üledékekben kémiai úton tárolt napenergiával működnek.)

Naperőmű
A Nap által a Földre sugárzott energiát közvetlenül (napelemek segítségével), vagy egy speciális hőerőmű közbeiktatásával villamos energiává alakító alternatív erőműtípus.

Nyílt ciklusú erőmű
Gázturbinás erőmű. Ennél az erőműtípusnál a gázturbinából kiáramló forró füstgázt közvetlenül a szabadba vezetik. Az ilyen erőmű rendkívül gyorsan indítható és rugalmasan üzemeltethető, de a tüzelőanyag energiája viszonylag rossz hatásfokkal hasznosul. A magyar energiarendszerben szekunder tartalékként szolgál.

 

O:

Ohm törvénye
A villamosenergia-rendszerben a teljesítményáramlásokat meghatározó egyik alaptörvény. Az ellenálláson átfolyó áram erőssége egyenesen arányos az ellenállásra kapcsolt feszültséggel és fordítottan arányos az ellenállással.

Ohm: Az ellenállás mértékegysége.

 

P:

Primer tartalék
Tartalék teljesítmény. A forgótartaléknak a frekvencia változása esetén automatikusan felhasználásra kerülő része. Értéke a villamosenergia-rendszer összteljesítményének kb. 1%-a.

 

R:

Rendszerirányítás: A villamosenergia-rendszer üzemvitelének, karbantartásának, fejlesztésének - beleértve a hálózatok egységes kezelését - a rendszerszintű szolgáltatások, nemzetközi összeköttetések rendelkezésre állásának, erőművek működtetésének biztonságát, szabályosságát, minőségét, környezetkímélő voltát szolgáló célirányos tevékenységek összessége.

Rendszerirányító
A villamosenergia-rendszer üzemének tervezését, irányítását ellátó, a termelőktől, kereskedőktől, fogyasztóktól független szakmai szervezet. Feladata a rendszerszintű operatív üzemirányítás, forrástervezés, hálózati üzem-előkészítés, villamosenergia-elszámolás, a rendszerszintű szolgáltatások, a hálózathoz való szabad hozzáférés biztosítása.

Rendszerösszekötő vezeték: Az átviteli hálózat részét képező határkeresztező vezeték, amely együttműködő villamosenergia-rendszerek hálózatait köti össze.

Rendszerszintű szolgáltatás: Az átviteli rendszerirányító által a villamosenergia-rendszer mindenkori egyensúlyának biztosítása és az átvitel megfelelő minőségének fenntartása érdekében nyújtott szolgáltatások összessége.

 

S:

Söntfojtó (tekercs)
Alállomási készülék. A nagyfeszültségű, hosszú távvezetékek az alacsony terhelésű időszakokban egy-egy nagy villamos kondenzátorként viselkednek, jelentős kapacitív meddő áram folyik rajtuk. Ez olyan mértékű feszültségemelkedést okozhat a hálózaton, amely veszélyezteti az üzembiztonságot. Ennek megoldására, a feszültség csökkentésére az érintett alállomásokban – általában a transzformátorok harmadik (tercier) tekercsére csatlakoztatva – nagy induktivitású söntfojtókat építenek be, amelyek elfogyasztják, kompenzálják a távvezetéken termelődő kapactív meddő energiát.

 

SZ:

Szakaszoló
Alállomási készülék. A szakaszoló feladata a lekapcsolandó hálózatrészek üzembiztos, jól látható leválasztása a feszültség alatt álló hálózatrészekről, valamint az energiautak előzetes kijelölése terhelésmentes állapotban. Az áramkör nyitása és zárása megszakítóval történik.

Szekunder tartalék
Tartalék teljesítmény. A villamosenergia-rendszerben a fogyasztás változásának automatikus követését, a csereteljesítmény-szaldó előírt értéken tartását szolgáló tartalék teljesítmény. A forgótartalékból és a gyorsan (15 percen belül) elindítható nyílt ciklusú gázturbinák teljesítményéből tevődik össze. Értéke megegyezik a villamosenergia-rendszerben üzemelő legnagyobb erőművi blokk teljesítményével.

Szén
Szilárd tüzelőanyag. A szén évmilliókkal ezelőtt elpusztult növényi maradványokból képződött a földfelszín alatt, nagy nyomáson, a levegő kizárása mellett. A szén minőségét (fűtőértékét) elsősorban az határozza meg, hogy mennyi idős. Az ipari forradalom időszakában (a XVII. sz. második felétől) a technikai fejlődés alapját jelentette és ma is jelentős részaránya van a villamosenergia-termelésben.

Szén-dioxid
Égéstermék, színtelen, szagtalan gáz. A fosszilis tüzelőanyagú erőművek működésük során szén-dioxidot is bocsátanak ki a légtérbe. Ez a gáz is felelős a légkörben fellépő üvegházhatásért és ezáltal a globális felmelegedésért. A szén-dioxid megkötésére jelenleg nem létezik gazdaságosan alkalmazható eljárás.

Szénerőmű
Primer energiaforrásként szenet alkalmazó hőerőmű. A különböző fűtőértékű szenek energiatermelési célú hasznosításának legfőbb hátránya a károsanyag-kibocsátás, amelyet csak különböző, költséges eljárásokkal lehet csökkenteni, egyrészt a tüzeléstechnika révén, másrészt a füstgáz tisztításával. Hazánkban számos szénerőmű üzemel, a legnagyobb ezek közül a lignittüzelésű Mátrai Erőmű.

Szélerőmű: Olyan erőmű, amely a villamos energiát szélenergia felhasználásával termeli.

Szivattyús-tározós erőmű
Vízerőmű. A villamosenergia-rendszer alacsony terhelésű időszakában (pl. éjjel) vizet szivattyúznak fel egy magasan fekvő tározóba, majd azt csúcsidőszakban leengedve áramtermelésre használják. A magyar villamosenergia-rendszer szivattyús-tározós erőmű nélkül üzemel. A villamosenergia-piac megnyitása és a szűkebb határértékek között szabályozható vagy szabályozhatatlan (pl. szélerőmű) erőművek arányának növekedése indokolttá teszi ilyen erőműtípus létesítését.

Szervezett villamosenergia-piac: A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes által működtetett, a regionális villamosenergia-forgalmat elősegítő kereskedési rendszer, amelyben az energiakereskedelem és az ahhoz kapcsolódó ügyletek megkötése és lebonyolítása szabványosított formában történik.

Szigetelés: A villamos vezetőt körülvevő villamos anyag, melynek érintésvédelmi szerepe van.

 

T:

Teljesítmény: Időegység alatt végzett munka, mely villamos energia esetében – többek között - függ a feszültségtől, az áramerősségtől. A háztartási villamos berendezéseken található jele: P  SI-egysége a Watt.  A műszaki gyakorlat más hasonló értelmű fogalmakat is használ.

Termelő: Olyan vállalkozás, amely villamos energiát termel.

Termelői engedélyes: Olyan engedélyes vállalkozás, amely villamos energia termelői működési engedéllyel vagy kiserőműi összevont engedéllyel rendelkezik.

Transzformátor: Olyan  két vagy több csatolt tekercsből álló berendezés, amely megváltoztatja az egyes áramkörök  közötti feszültségek és áramok arányát.

Tartalékok
A villamos energia ipari méretekben nem tárolható, ezért minden pillanatban a fogyasztói igényeknek megfelelő mennyiséget kell belőle előállítani. A fogyasztás előre nem becsülhető változásának követésére és üzemzavarok esetére a villamosenergia-rendszernek állandó tartalékkal kell rendelkeznie. Ezek lehetnek forgótartalékok vagy rövidebb-hosszabb idő alatt elindítható hidegtartalékok. A tartalék – felhasználásának célja szerint – lehet primer vagy szekunder tartalék.

Teljesítmény
A munkavégző képességnek, vagy a munkavégzés intenzitásának pillanatnyi jellemzője. Egy villamos berendezés teljesítménye a rá kapcsolt feszültség és az ennek hatására rajta átfolyó áram szorzata. Mértékegysége a watt (W).

Transzformátor
A feszültség és az áramerősség átalakítására szolgáló berendezés. A váltakozó áramú villamos energia felhasználásának elterjedését a transzformátor megalkotása tette lehetővé. A transzformátor működésének magyar tudósok által kidolgozott alapja a közös vasmagon lévő két különböző menetszámú tekercselés. A kivezetéseken a feszültség egyenesen, az áramerősség fordítottan arányos a menetszámmal. A transzformátor a villamos energia átalakítását nagyon kis veszteséggel teszi lehetővé.

Túlterhelés
A villamosenergia-rendszer minden elemét (generátor, vezeték, transzformátor) meghatározott teljesítmény átvitelére tervezik. Ennek túllépése esetén a berendezés sérülhet. A villamos védelmek egyik feladata, hogy a berendezéseket a túlterheléstől megvédjék.

U,Ü:

Üzemi hiba: Az áramszolgáltatásban azon nem tervezett üzemi esemény, amely a villamosenergia-termelés, -átvitel vagy -elosztás tervszerű üzemmenetében nem szándékolt változást eredményez.

Üzletszabályzat: Az engedélyes általános szerződési feltételeit tartalmazó, a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott szabályzat.

 

V:

Váltakozó áram: Váltakozó áram esetén az elektronok mozgásiránya periodikusan változik. A váltakozó áram fő jellemzője a frekvencia, mértékegysége a hertz (Hz): e mérőszám azt fejezi ki, hogy másodpercenként hányszor változik az áram iránya oda-vissza. A transzformátorok alkalmazása óta általánosan alkalmazott áramfajta a villamosenergia-ellátásban. Európában 50 Hz, Amerikában 60 Hz frekvenciájú váltakozó áramot használnak.

Védelmek
A villamosenergia-rendszer elemeit a zárlatoktól, túlterheléstől vagy egyéb rendellenességektől védő készülékek. A villamos védelmek a villamos energia jellemzőinek (áramerőség, feszültség, frekvencia) megváltozását érzékelik, ez alapján határozzák meg a meghibásodás helyét és jellegét, és kikapcsolják a hibát határoló megszakítókat.

Védendő fogyasztó: A lakossági fogyasztók azon köre, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a villamosenergia-ellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt.

Védőföldelés: Villamos hálózatoknál, berendezéseknél, a zárlati áram földbe való

levezetésére alkalmas villamos kontaktus.

Villamos fűtés: Olyan fűtési megoldás, ahol a villamos energiát alakítjuk át hőenergiává.

Vízerőmű: Olyan erőmű, mely a víz energiáját hasznosítja. A vízi energia megújuló energia, nem szennyezi a környezetet, és nem termel sem szén-dioxidot, sem más, üvegházhatást kiváltó gázt.


Villamosenergia-elszámolás
A villamosenergia elszámolás olyan rendszeres, célirányos tevékenység, amely regisztrálja mind a villamosenergia-szállítási tranzakciók megvalósulását, mind az azoktól való eltérést a szállítási menetrendek és a tényleges, fizikailag mért villamosenergia-forgalmi adatok alapján.

Villamosenergia-költségek
A villamos energia előállítása, szállítása és elosztása során felmerülő költségek két fő csoportra bonthatók: Az állandó költségek (pl. erőmű- és hálózatépítés, személyi ráfordítások) a mindenkori fogyasztástól függetlenül merülnek fel. A változó költségek (pl. tüzelőanyag-vásárlás, veszteségek) az elfogyasztott áram mennyiségével arányosak. A költségeket a fogyasztók a villamosenergia-tarifában térítik meg.

Volt:
Az elektromos feszültség mértékegysége.

 

W:

Watt: Az elektromos  teljesítmény egysége.

 

Z:

Zárlat
A szigetelés meghibásodása miatt két vagy több, különböző feszültségű vezető között létrejött, nem szándékolt kapcsolat. A zárlati hely ellenállása a normál terhelésnél sokkal kisebb, így az áramkörben a megengedettnél jóval nagyobb áramok lépnek fel. A villamosenergia-rendszer elemeit (generátor, vezeték, transzformátor) meghatározott teljesítmény átvitelére tervezték, ezért a zárlat miatt fellépő túlterhelés jelentős károkat okozhat. A villamos védelmek gondoskodnak arról, hogy zárlat esetén a meghibásodott berendezés a lehető leggyorsabban lekapcsolódjon a hálózatról.

Weboldal készítés ingyen

Asztali nézet